Tagszervezetünk rövid története

Egy barátommal, kivel már régóta a nemzeti oldalt erősítettük, kezdtük megunni, hogy semmi hasznosat nem tudunk tenni nemzetünkért, csak a „szánkat jártatjuk”. Egyetértettünk, hogy ezen változtatnunk kell, ha egy normális nemzet tagjaiként egy normális hazában szeretnénk élni. Még nem tudtuk megfogalmazni, de már éreztük, hogy „Valami letűnt világot keresünk mindannyian”. Egyre több barátunktól, ismerősünktől hallottuk, hogy egyet értenek velünk, ők is így gondolkodnak.

Internetes kalandozásaim során találkoztam először a Mozgalommal, ha csak közvetve is. Ráakadtam hazánk legnagyobb nemzeti rendezvényének a HVIM által rendezett Magyar Szigetnek a honlapjára. Éreztem, hogy ott a helyünk a Szigeten! Ez 2003. telén történt, majd 2004. nyarán valóban ott voltunk a Magyar Szigeten!

Mint mindenkit, minket is ámulatba ejtett a rendezvény, tudtuk, hogy már visszavonhatatlanul más emberek lettünk, mint egy hete voltunk…

De mint minden, a Sziget is véget ért egyszer, azonban a varázs messze nem múlt el, mint ahogy azt sok ismerősünk jósolta.

Már 2004. havát tapostuk, mikor komolyabban olvasgatni kezdtem a Mozgalom honlapját, és egyre jobban motoszkált a fejemben a gondolat, hogy tagságát kell erősítenem. Első lépésként felvettem a kapcsolatot az Elnökséggel, majd néhány hét múlva, 2005. február 14-én egy helyi sörözőben megtartottuk alakuló ülésünket az Elnökség két tagjának a részvételével.

Innentől nem volt megállás, hivatalosan is a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Fejér Vármegyei Tagszervezete lettünk. Alapító tagságunk öt főt számlált, akik mind bizalmat szavaztak nekem, mint megyei elnöknek, és ezt az Elnökség is jóváhagyta.

Hozzáláttunk a munkához, tagokat toborozni nem szerettünk volna, mert úgy gondoltam, hogy a legjobb, legelkötelezettebb emberek úgyis azok lesznek, akik maguktól csatlakoztak hozzánk, nem mi csábítottuk őket magunkhoz. Ezt az élet később valóban be is bizonyította.

Természetesen tudtuk, hogy hírt kell adnunk magunkról, így szórólapokat készítettünk, és egy kezdetleges honlapot is összeraktam. Első nyilvános szereplésünk az alakuló után nem sokkal esedékes Kommunizmus Áldozatainak emléknapja volt, melyen tagszervezetünk már koszorúzott, mint helyi civil szervezet.

 Ahogy múlt az idő, egyre több támogatóra, barátra találtunk, és tagságunk is szépen gyarapodott.

2005. nyarán tartottuk első önálló rendezvényünket, melynek meghívott vendége Ágoston Balázs, a Magyar Demokrata újságírója és Mozgalmunk elnöke, Toroczkai László lett volna, azonban legnagyobb bánatunkra Laci autóbalesetet szenvedett, így nem vehetett részt az előadáson. Azonban Balázs kitett magáért, és egyedül is remek délutánt szerzett nekünk és a kb. 30 érdeklődőnek. Az előadás helyszíne az agárdi közösségi ház volt.

Természetesen ott voltunk a már szinte hagyománnyá vált június 4-i Trianon felvonuláson Budapesten.

Július 4-én részt vettünk a komáromi-csata néven elhíresült demonstráción, melyet a szlovák rendőrség brutálisan szétvert, magam is a fejemen sérültem a rendőrroham nyomán.

A nyár még tartogatott számunkra élményeket bőven, hiszen tagszervezetünk hat tagja rendezőként volt jelen az V. Magyar Szigeten. Nemsokára felkértek engem, rajtam keresztül a tagszervezetet, hogy segítsünk egy nemzeti rock koncert szervezésében és lebonyolításában az agárdi Nádas Discoban. Természetesen igent mondtam, és a koncert helyi viszonylatban nagy siker lett, 150 néző előtt játszott a TransilMania helyére beugró Szkítia zenekar.

Az ilyen rendezvények alkalmával egyre jobb ismeretségbe kerültünk vármegyés testvéreinkkel, melynek eredményeként, és tevékenységünk elismeréseként meghívást kaptam a Pilisi Csúcs Értekezlet elnevezésű, kétnapos vármegyés vezetői megbeszélésre, melynek a dobogókői Nimród Hotel adott otthont. Hazaindulás előtt még együtt ellátogattunk az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok lerombolt templomához Pilisszentkeresztre, majd a helyi templom szentmiséjével zárult a rendezvény.

 Azóta, mióta ezeket a sorokat 2006-ban papírra vetettem, sok minden történt. Felnőttünk mi is, felnőtt a Mozgalom is. Mára a magyar, ha nem a közép-európai politikai paletta megkerülhetetlen részei lettünk. Ellenségeink száma megszaporodott (magyar és külföldi titkosszolgálatok, magyarellenes pártok és csoportok, stb...) ám egyre több barátra, bajtársra, szövetségesre leltünk a küzdelem alatt. A magyar radikális jobboldal magvát képezzük a Jobbik Magyarországért Mozgalommal, nemzetközi színtéren pedig véleményem szerint mindenkinél több szövetségesre leltünk.

 2010-ben megérett rá az idő, hogy Fejér vármegyei szervezetünk is új életciklusába lépjen. Idén ünnepeljük 5. születésnapunkat, tagságunk jó része kicserélődött ez alatt az öt év alatt. a szellemiség azonban csak fejlődött. Az idei, részben politikai harcnak komoly tagsággal, megbízható bajtársakkal és a Jobbik komoly szövetségessel vágunk neki.

Székesfehérvár, 2010. január 29.

Kónyi-Kiss Domonkos

HVIM elnökségi tag

Fejér megyei elnök